Kolostor romjai

Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta. Ma üdülőhely, de területén található a Szent Kereszt monostor maradványai. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok szerzetesei éltek egykor a klastromában.

A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. A fennmaradt források alapján a rendet feltehetően Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, aki a tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István esztergomi érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remeteként. A rend tagjai a Pilisben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a rend első monostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tarthatott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. A monostor 1250-1304-ig a rend központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a rend végleges központja.

Az épületet a törökök a mohácsi csatát követően, Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványok állapota leromlott, a tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a monostor romjait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték annak.

• WEB: Magyar Wikipédia "Kesztölc" szócikke (lekérés: 2023.06.30.)